Javul a refluxos beteg közérzete, ha az orvos jobban odafigyel rá?

Egy nemrégiben közzétett amerikai tanulmány azt vizsgálta meg, hogy a hagyományos gyógyszeres kezelés és az alternatív gyógyászati módszerek mellett mi az, ami elősegítheti azt, hogy a refluxos beteg számára elviselhetőbb legyen a betegsége.

A vizsgálatba 24 pácienst vontak be, és nem tájékoztatták őket arról, hogy egy kísérletben vesznek részt. A kísérlet lényege az volt, hogy megvizsgálják, mennyiben befolyásolja a beteg közérzetét, az orvos-beteg kapcsolat minősége. Ugyanis azok a betegek, akiknek az orvos továbbra is csak a rutinszerű kérdéseket tette fel, és felírta a gyógyszert, egészen másként érzékelték a betegségük minőségét, mint azok, akikkel az orvos legalább 25 percet beszélgetett, és nem csak a beteg közérzete érdekelte az orvost, hanem az is, hogy a betegnek vannak-e olyan ételek utáni sóvárgása, amelyeket a refluxa miatt nem ehet, illetve vannak- e más egyéb panaszai a reflux betegségen túl.

A kísérletben résztvevő betegek mindkét csoportjának a tagjai között ugyanolyan mértékben osztottak ki egy újfajta, refluxra kifejlesztett gyógyszert és homeopatiás készítményt. Azonban a kutatók a betegek megkérdezése után, arra a következtetésre jutottak, hogy a beteg közérzetének javulása nem függ a gyógyszer mennyiségétől és minőségétől, csakis az orvos beteghez való hozzáállásától.

A kutatók azt tapasztalták, hogy a hosszabb ideig tartó orvos-beteg kapcsolat nagyobb javulást idézett elő a refluxban szenvedő embereknél, mint azok körében, akik a hagyományos orvosi kezelésben részesültek.

A tanulmány arra nem tudott választ adni, hogy a hosszabb ideig tartó orvos-beteg kapcsolat mely elemei ( a többféle kérdés, az odafigyelés) kedveztek a beteg jobb közérzetének, de az bebizonyosodott, hogy az orvos empatikus hozzáállása nagyban hozzájárulhat ahhoz, hogy a beteg javulásról számoljon be az állapotát illetően.

A tanulmány szerzői megjegyzik, hogy ez a vizsgálat csak a refluxos beteg és az orvos kapcsolatára vonatkozott, ezért további kísérletek szükségesek ahhoz, hogy kiderüljön más betegségben szenvedőknél is jótékony hatása van-e annak, ha az orvos nagyobb odafigyeléssel viseltet a beteg iránt. Ha ez bebizonyosodik, akkor ezt mindenképpen be kell építeni az orvosi gyakorlatba.