Jutalomüdülés némi “extrával”, avagy hogyan derült ki, hogy édesapám refluxos

Feleségemmel úgy döntöttünk, hogy szüleim 40. házassági évfordulóján meglepjük őket egy nyaralással. Mivel mind a ketten mozgásszervi betegségben szenvednek, ezért egy olyan szállodát választottunk számukra, amelynek szolgáltatásai között szerepel mozgásszervi betegek gyógykezelése, és maga a szálloda is rendelkezik gyógyvizes medencével.

Kellemes nyaralásnak indult…

Mivel a szüleim már nehezen mozognak, ezért a szállodától lefoglalt időpontra velük együtt utaztunk el a kisváros gyógyszállodájába, és ha már úgy is ott vagyunk, a feleségemmel úgy döntöttünk, hogy egy hosszú hétvégét mi is eltöltünk a szállodában.

Jó két órás utazás után érkeztünk meg a kisváros háromcsillagos szállodájába, ahol a szüleimet a csomagok kipakolása után, már azonnal várták a gyógykezelések.

Mi pedig kihasználva a jó időt, és azt, hogy a szállodából közvetlen átjárás nyílik a strandra, kiválasztottunk egy helyet az úszómedence mellett, és élveztük a kellemes időt és a Nap jóleső melegét.

Már egy ideje napoztunk, mikor megjelentek a szüleim, és kérdezték, hogy nem tudjuk-e, hogy merre lehetnek a gyógyvizes medencék. Nem tudtuk útba igazítani őket, ugyanis mi letáboroztunk az úszómedence mellett, és még nem térképeztük fel a strandot, hogy mi merre van.

Vészhelyzet a strandon

Megbeszéltük, hogy délben elmegyünk, megkeressük őket, hogy együtt ebédelhessünk. Azonban édesanyám a vártnál hamarabb, már fél tizenkettőkor megjelent a törölközőnknél, és kétségbeesetten kért hogy menjünk vele, és nézzük meg, mi történt édesapámmal.

Édesapámat összegörnyedve a fájdalomtól, hasára szorított kézzel találtuk a nyugágyon, így feleségem azonnal elrohant, hogy megkeresse a strand ügyeletes orvosát.

Mikor az orvos megérkezett, azonnal megvizsgálta édesapámat, és próbálta megtudakolni, hogy mit és mikor evett utoljára, mielőtt beült a gyógyvizes medencébe. Édesapám felülemelkedve fájdalmán, elmondta, hogy reggelire szalonnás rántottát evett újhagymával. Majd azt kérdezte az orvos, hogy mennyi ideig ült édesapám a gyógyvizben. Egy jó félórát, válaszolta nyöszörögve édesapám, kezét a hasára szorítva. Nem érez a szájában valami kellemetlen, keserű ízt, kérdezte az orvos. De igen, mondta édesapám, miközben arcát eltorzította a fájdalom.

Reflux, jelentette ki az orvos, némi gondolkodás után. Értetlenül nézhettünk rá, mert elkezdte magyarázni, mi válthatta ki édesapám gyomorpanaszait. Először is a túl zsíros étel, amit reggelire elfogyasztott, másrészt édesapám túlsúlya, ami a mozgásszervi panaszokat is okozza. Az sem volt túl szerencsés, folytatta az orvos, hogy fél óráig ült teli hassal édesapám a gyógyvízben, mert így a has olyan nyomásnak volt kitéve, amely egyáltalán nem kedvez a reflux betegségben szenvedőnek.

Azonban a pontos diagnózis felállításához feltétlenül szükséges lenne, ha édesapámat még a mai napon be tudnánk vinni a kórházba, ahol a gyomortükrözés minden kétséget kizáróan be fogja bizonyítani, hogy édesapám reflux betegségben szenved-e vagy valami más váltotta ki a rosszullétét.

Így aztán visszarohantam a szállodába a kocsikulcsomért, és a feleségem és édesanyám segítségével beszállítottuk édesapámat a kórház gasztroenterológiai osztályára.

Igaz hogy félt a gyomortükrözéstől, de kint a folyosón mindannyian fogtuk a kezét, és próbáltunk bele bátorságot önteni.

A gasztroenterológus megnyugtatta édesapámat, hogy nem kell félbeszakítani a nyaralást, de mindenképpen oda kell figyelnie az étkezésére, kerülnie kell a zsíros, nehezen emészthető ételeket, és persze a gyógyvizes medencébe is beülhet, de legfeljebb csak 10 percre, és azt is üres gyomorral. A nyugágyat pedig ne hajtsa teljesen vízszintes állapotba, mert az szintén nem ajánlott a refluxos beteg számára.

Minden jó, ha a vége jó

Mindannyian megkönnyebbülve mentünk vissza a szállodába, ahol vacsorára édesapám bármennyire szeretett volna enni csirkepörköltet nokedlivel, megélegedett azzal, hogy édesanyám friss tavaszi salátát tett elé joghurtöntettel.

Este, vacsora után közösen mentünk el felfedezni a kisváros rejtett szépségeit, ugyanis az orvos azt is elmondta édesapámnak, hogy refluxos betegnek kifejezetten jó, ha az esti étkezés és a lefekvés között legalább 2-3 óra telik el, mert így a gyomor legalább részben üres. A mozgás pedig kifejezetten azért ajánlott, mert így az elfogyasztott étel hamarabb kerül megemésztésre.

Ennek ellenére másnap édesapám arra panaszkodott hogy egész éjszaka alig aludt valamit, úgy érezte, mintha marná valami a torkát, és többször is felkelt, mert elviselhetetlen köhögőroham tört rá. Reggel pedig a szájában keserű, savanyú ízt érzett, így csak nehezen tudtuk rávenni, hogy jöjjön velünk a szálloda éttermébe reggelizni.

Ekkor jutott eszébe a feleségemnek, hogy a barátnője korábban említette neki, hogy van az interneten egy olyan oldal, ahonnan lehet egy olyan párnát rendelni, ami segítséget nyújt a refluxban szenvedő betegnek, hogy éjszaka nyugodtan tudjon aludni.

Miután hazaértünk, felkerestem azt internetes oldalt, ahonnan megrendeltem édesapámnak a Reflux párnát, amit azóta is használ, és így már a párnának köszönhetően kellemesen és panaszmentesen aludja végig az éjszakákat.

Ezért ajánljuk minden refluxos betegnek, hogy nyaralásra is mindenképpen vigye magával a reflux párnáját, hogy elkerülje a fenti kellemetlenségeket.

Ne kínlódás és kidobott pénz legyen az üdülés, hanem egy csodálatos szép, élményekben gazdag igazi kikapcsolódás!