Ha nem is a világbajnokságon, de medencébe szállok a reflux ellen!

Már a harmadik hosszt úszom, de most mégsem olyan kellemes, mint ahogy lenni szokott. Igaz, hogy elég tempósan úszom, azonban az is igaz, hogy úszás után úgy érzem, mintha összepréselődne a gyomrom. Pedig az én sávomban csak ketten vagyunk. Látásból ismerem is az úszótársamat, ő is rendszeresen rója a kilométereket. Most még az sem nyugtatott meg, hogy a sávoktól messzebb egy elkerekített részen nem rendetlenkedtek a gyerekek.

Úszom a boldogságban!

Úgy gondoltam, hogy úszom még egy hosszt és mára befejezem. Azonban arra nem számítottam, hogy alig várom majd, hogy a hossz végén a kezemmel megérintsem a medence falát. Már alig vártam, hogy otthon vacsora után megnézzem a televízióban a szinkronúszókat. Nagy kedvenceim, és a szemnek is igen kellemes a látvány, ahogy annyi gyönyörű nő egyszerre hajt végre gyakorlatokat a vízben.

Miután kikapcsoltam a tévét, úgy gondoltam, hogy egy kellemes alvás után reggel majd kipihenten és gyomorfájdalom nélkül ébredek fel.

Tévedtem, és miután ez a következő két éjszaka is megismétlődött, hogy arra ébredtem fel, hogy a torkomat valami kellemetlen dolog kaparja, elhatároztam, hogy másnapra szabadnapot veszek ki, és felkeresem a háziorvosomat.

Nem úsztam meg a refluxot!

Az orvosom elmondta, hogy azért érzem magam rosszul az úszásaim után, mert a gyors légvétel során sok levegőt nyelek be, ami a szén-dioxidhoz hasonlóan puffadást, hasi görcsöket okozhat. Az orvos azt is elmondta, hogy ez legtöbbször a mell- és a gyorsúszás közben történik meg, a hason fekvő testhelyzet miatt. De nézzem csak meg az úszókat, akik jelenleg Budapesten versenyeznek egymás ellen. Annak ellenére hogy a stressz miatt még inkább ki vannak téve a reflux veszélyének, nem adják fel, és harcolnak az idővel és a többi versenyzővel. Ezért mondta az orvos, hogy nekem sem kell feladnom az úszást, de jobban oda kell figyelnem, hogy milyen úszásnemben úszom, és úszás közben hogyan veszem a levegőt.

Azonban ahhoz hogy teljes bizonyossággal kijelenthesse, hogy refluxos vagyok, el kell mennem a gasztroenterológiára, és majd a gyomortükrözés eredményének tükrében lehet teljes bizonyossággal kijelenteni, a reflux betegséget.

Miután elvégezték a gyomortükrözést, a gasztroenterológus a rendelőben az eredményeimet tanulmányozva, rögtön azzal kezdte, hogy sajnos nem szolgálhat jó hírekkel, mert a gyomortükrözés eredménye egyértelműen arra mutat, hogy refluxos vagyok. Elkeseredésre azonban semmi ok, folytatta, ha betartja azokat az életvitelt megváltoztató szabályokat, amiket a refluxosoknak be kell tartaniuk. Így például kerülnöm kell a fehér lisztes és a cukros ételeket, a péksüteményeket és a tejtermékeket. A gasztroenterológus azt is elmondta még, hogy lefekvés előtt 3 órával már nem szabad étkeznem, és alváskor az ágy fejvégi részét emeljem meg.

Azonban ez sem jelentett megoldást az éjszakai kialvatlanságomra, úgyhogy előbb az ismerőseimet kérdeztem meg, majd az interneten keresgéltem. Így találtam rá az egyik cég hirdetésében a reflux párnára, amely a hirdető szerint biztosítja a kellemes és nyugodt éjszakai alvást. Miután kipróbáltam rájöttem, hogy nem csak egyszerű reklámszövegről van szó, mert mióta használom a reflux párnát, azóta nyugodtan alszom végig az éjszakákat.